6. Az Intéző

A Windows Intéző a Windows95 fájlkezelője. De nem csupán fájlkezelő, mert több is annál. A fájlkezelés ugyanis csak egyik funkciója az Inézőnek, egy információs segédeszköz is, aminek segítségével szinte mindent megtudhatunk számítógépünkről. Annyira összetett program, hogy az ismertetésben nem is tudunk kitérni minden részletére.

Meg kell jegyezni, hogy a régi Windowsok Fájlkezelő alkalmazásához szokott felhasználók (akik valóban csak fájlkezelésre akarják használni az Intézőt), általában nehezen barátkoznak meg az Intézővel. Ezek számára az immár 32 bites Fájlkezelő is rendelkezésre áll, csak meg kell keresni. A Windows könyvtárban található winfile.exe néven. Akinek ez kell, kiteheti parancsikonként az Asztalra, vagy felveheti a Start menübe. Természetesen használhatók egyéb programok is, például az örökzöld Norton Commander új verziói, amelyek kezelni tudják a hosszú fájlneveket, vagy az ugyancsak remek Windows Commander.

Az Intézőt a Start menüből indíthatjuk el (de ha gyakran használjuk - ami valószínű -, akkor parancsikonját letehetjük az Asztalra). Az Intéző a következő ábrához hasonló módon jelenik meg a képernyőn:

A szokásos Windows-elemekkel rendelkező ablak munkaasztala két részre osztódik. A baloldali mezőben - a jól ismert fa-struktúrára emlékeztető rendszerben - a számítógép valamennyi meghajtója megtalálható, de még az Asztal elemeit is itt látjuk. Ez azt jelenti, hogy az Intézőből is beléphetünk pl. a Vezérlőpultba, ha valamilyen beállítást akarunk tenni, vagy innen is meg tudjuk tekinteni a Lomtár vagy a Táska tartalmát. A baloldalon egy-egy mappa előtt vagy jel látható. Ezek jelzik, hogy az adott mappán belül található-e újabb mappa, vagy sem. A jelre kattintva megnézhetjük, hogy mi van a mappában. Ha további mappa már nincs benne, akkor a jel -ra vált. Ugyanígy kell bezárni az egyes mappákat a jelre kattintva.

A jobb oldali ablakrészben annak a mappának a tartalma látható, amelyik a bal oldalon ki van választva. A zárt mappákat () úgy tudjuk megnyitni, hogy duplán kattintunk rá (ezt megtehetjük a bal és a jobb ablakrészben is). Ekkor a mappa jele nyitottra változik: . Ha a nyitott mappára újfent kétszer rákattintunk, akkor bezárul.

A Windows Intéző, a régi Windows verziók Fájlkezelőjétől eltérően, a program- és dokumentumfájlok jelölésére a néven és a kiterjesztésen kívül a fájl típusára utaló ikont is használ. A következőkben néhány fájltípus nagy és kis ikonját mutatjuk be.

Programfájlok:

Dokumentumfájlok:

A fájlok sorrendjét a Nézet menü Ikonok elrendezése pontján belül állapíthatjuk meg (név, típus, méret és dátum szerint). Ha a Részletek szerinti megjelenítést választottuk, akkor a jobb oldali ablakrészen fejléc jelenik meg (Név, Méret, Típus, Módosítva). Ezeken kattintva az adott kategóriák szerinti növekvő illetve csökkenő sorrendbe rendezhetjük állományainkat. Az Intéző két mezőjének méretét a köztük húzódó függőleges választóvonal egérrel való áthelyezésével szabadon módosíthatjuk.

Az Intézőt a menüből választható parancsokkal vezérelhetjük, de a gyakrabban használatos parancsok az eszközsorról is elérhetők. Az egyes ikonok jelentése rendre a következő:

Egy szinttel fel: a könyvtárstruktúrában léphetünk egy szinttel feljebb.

Kivágás: kijelölt fájl, fájlok vagy mappa, mappák áthelyezésekor használhatjuk (a Beillesztés paranccsal együtt).

Másolás: kijelölt fájl, fájlok vagy mappa, mappák másolásához használt parancs (ez is a Beillesztéssel együtt).

Beillesztés: a kivágott vagy másolt fájlt, mappát ezzel illeszthetjük be új helyére.

Visszavonás: bármely, az Intézőben végzett utolsó műveletet meg nem történtté tehetünk.

Törlés: ugyanaz, mint a billentyűzetről a gomb használata (gyakran ez után használjuk a Visszavonást...).

Tulajdonságok: kijelölt mappákról, fájlokról kapunk párbeszéd-ablakos információt.

Nagy ikonok: a Windows95 ablaktartalmának egyik megjelenítési módja, ...

Kis ikonok: ... ez a másik, ...

Lista: ... ez a harmadik, ...

Részletek: ... ez pedig a negyedik.

Ezek után pedig tekintsük át, hogyan kell a legfontosabb, vagy leggyakrabban használatos műveleteket elvégezni az Intézővel. Amit már a Windows95-ről korábban elmondtunk, hogy tudniillik a tennivalók megoldására több módszert, utat is biztosít, ez az Intézőre is igaz. Ezért az egyes pontokon belül több módszert is ismertetünk (feltehetőleg nem az összeset...).

6.1. Fájlok, mappák kijelölése

A fájlműveletek kiinduló pontja a kijelölés. Az a fájl, mappa, amivel valamit kezdeni akarunk (pl. másolni, áthelyezni, törölni, átnevezni stb.), először ki kell jelölni. A példákat a kis ikonos megjelenítési módban mutatjuk be, de értelemszerűen ugyanígy történnek a műveletek más megjelenítési módban is.

Mint már korábban említettük, a mappákat az ikonjára () való dupla kattintással tudjuk megnyitni, illetve a kinyitottat () bezárni. A mappákban található fájlok neve előtt az alkalmazásra jellemző ikon látszik, ezek segítik a néven és a kiterjesztésen túl a fájlok felismerését. A fájl- és mappanévvel kapcsolatban el kell mondani, hogy a Windows95 megszüntette a névadás nyolckarakteres korlátját. A fájlokat és a mappákat a Windows95-ben hosszú névvel tudjuk azonosítani (maximum 255 karakter, ami a gyakorlatban természetesen csak elvi korlát).

• Egy fájlt vagy mappát úgy tudunk kijelölni, hogy rákattintunk, ekkor - alapbeállítás szerint - kék alapon fehér betűkkel lesz kiírva.
• Több - egymás után következő - fájl vagy/és mappa kijelölése úgy történhet, hogy rákattintunk az első fájlra, majd a gomb lenyomása mellett rákattintunk az utolsó kijelölendő elemre. Az összefüggő fájlok kijelölésének másik módszere az, hogy az egér lenyomott gombjával mintegy keretet húzunk a kijelölendő tömb fölé.
• Ha olyan mappákat vagy fájlokat akarunk kijelölni, amelyek nem egymás után következnek, akkor a gomb nyomva tartása közben kattintgassunk rá a kívánt elemekre.
• Egy mappa valamennyi elemének kijelölésére a Szerkesztés menü Mindet kijelöli menüpontja használható.

6.2. Másolás

A másolandó fájlokat, mappákat másolásuk előtt ki kell jelölni. A másolásra több lehetőség is van. A példákban a Képek mappából akarjuk az AdriKépek.zip fájlt az A: meghajtóban lévő hajlékonylemezre másolni.

Másolás bal gombos húzással: Jelöljük ki a fájlt, majd - mivel a bal oldali ablakrészben nem látszik a 3,5"-es lemez (A:) meghajtó, ezért a bal gördítősávval "menjünk fel", hogy látható legyen. Ezt követően az AdriKépek.zip fájlt lenyomott bal egérgombbal húzzuk át az A: meghajtóra. Figyeljük meg a húzás közben az egérkurzor alakját, valamint azt, hogy közelítéskor a célmeghajtó is kijelölődik.

Ekkor engedjük fel az egérgombot, s a másolás végrehajtódik (ha nincs egyéb akadály, pl. tele van a lemez, vagy írásvédett). A másolás folyamata látványos párbeszédablakban kísérhető figyelemmel.

Fontos megjegyezni, hogy az ismertetett egérhúzással való másolás csak különböző meghajtók között működik. Ha azonos meghajtón belül húzunk át fájlt pl. egy másik mappába, akkor áthelyezés valósul meg! Az azonos meghajtón belüli másoláshoz a húzás közben a gombot nyomva kell tartani.

Másolás jobb gombos húzással: Az egér jobb gombját is felhasználhatjuk másolásra. Ehhez a húzás megkezdéséig ugyanúgy kell eljárnunk, mint az előbbi módszernél. Az áthúzást jobb egérgombbal végezzük el. Az egérgomb felengedésekor helyi menü ugrik be, amelyből válasszuk a Másolás ide címet. Ezt követően a másolás ugyanúgy mgy végbe, mint az előbbi módszernél.

Másolás menüvel 1: Jelöljük ki a másolandó fájlt, majd válasszuk a Szerkesztés menüből a Másolás menüpontot. Jelöljük ki a célt (esetünkben a 3,5"-es lemez (A:)-t), majd válasszuk ki a Szerkesztés menüből a Beillesztés menüpontot. A másolás végrehajtódik.

Másolás menüvel 2: Jelöljük ki a másolandó fájlt, majd a jobb egérgombbal kattintsunk rá. A megjelenő helyi menüből válasszuk a Másolás opciót. Jelöljük ki a célt, erre is kattintsunk a jobb gombbal, s a gyorsmenüből válasszuk a Beillesztés tételt.

Másolás menüvel 3: Az első lépés ugyanaz, mint az előző változatnál, de a helyi menüből a Küldés menüt, majd az almenüből a 3,5"-es lemez (A:) menütételt (ez a módszer természetesen csak hajlékonylemezre másoláskor használható).

Másolás az eszköztár segítségével: Jelöljük ki a másolandó fájlt, majd nyomjuk meg a Másolás ikont. Jelöljük ki a célt, majd kattintsunk a Beillesztés gombra. A másolás végrehajtódik.

6.3. Áthelyezés

Az áthelyezés a másolás rokon művelete, amikoris a kiválasztott fájl eltűnik régi helyéről, és beillesztődik új helyére. Az áthelyezést sok tekintetben hasonló módon lehet elvégezni, mint a másolást.

Áthelyezés bal gombos húzással: A másolás pontban már említettük, hogy a bal gombos áthúzásnál akkor valósul meg áthelyezés, ha azonos meghajtón belül húzzuk át a fájlt vagy a mappát. Mint korábban már említettük, különböző meghajtók közötti "sima" húzáskor másolás történik, de ha a húzás közben lenyomva tartjuk a billentyűt, akkor az áthelyezés történik meg.

Áthelyezés jobb gombos húzással: A másolásnál megismert módszert kell használni, azaz az áthúzást jobb egérgombbal végezzük el. Az egérgomb felengedésekor megjelenő helyi menüből válasszuk az Áthelyezés ide menütételt.

Áthelyezés menüvel 1: Jelöljük ki a másolandó fájlt, majd válasszuk a Szerkesztés menüből a Kivágás címet. Jelöljük ki a célt, majd válasszuk ki a Szerkesztés menüből a Beillesztés menüpontot.

Áthelyezés menüvel 2: Jelöljük ki a áthelyezendő fájlt, majd a jobb egérgombbal kattintsunk rá. A megjelenő helyi menüből válasszuk a Kivágás opciót. Jelöljük ki a célt, erre is kattintsunk a jobb gombbal, s a gyormenüből válasszuk a Beillesztés tételt.

Áthelyezés az eszköztár segítségével: Jelöljük ki az áthelyezendő elemet, majd nyomjuk meg a Kivágás ikont. Jelöljük ki a célt, majd kattintsunk a Beillesztés gombra. Az áthelyezés végrehajtódik.

6.4. Törlés

A törlés a számítástechnikában használt műveletek közül a legegyszerűbb. Bár a Windows95 komoly segítséget nyújt a meggondolatlanul törölt elemek visszaállítására (gondoljunk a Lomtárra), nem lehet elégszer hangsúlyozni a figyelem fontosságát ebben a kérdésben.

Törlés a billentyűzet segítségével: Jelöljük ki a törölni kívánt fájlt, majd nyomjuk meg a billentyűzet gombját.

Törlés menü segítségével 1: Jelöljük ki a törölni kívánt fájlt, majd a Fájl menüből válasszuk a Törlés menüpontot.

Törlés menü segítségével 2: Az egér jobb gombjával kattintsunk rá a törölni kívánt tételre, majd a gyorsmenüből válasszuk a Törlés menüpontot.

Törlés az eszköztár segítségével: Jelöljük ki a törölni kívánt fájlt, majd nyomjuk meg a Törlés menüpontot.

Bármelyik módszert válasszuk is a törlésre, a parancs kiadása után a biztonság kedvéért párbeszéd-ablak jelenik meg, amelyben megerősíthetjük vagy visszavonhatjuk törlési szándékunkat.

6.5. Átnevezés

Gyakran van szükség arra, hogy valamely dokumentumfájlunknak, könyvtárunknak (mappának) jellemzőbb, kifejezőbb nevet adjunk. Erre az adott alkalmazásban is megvan a lehetőség a Mentés másként vagy a Save as menütételek választásával, de ilyenkor a lemezen marad az eredeti nevű állomány is, ami azonosítási problémákat is okozhat a későbbiekben, ráadásul fölöslegesen foglalja a helyet. Ezt a régi példányt - amennyiben nem feledkezünk meg róla - külön művelettel törölni kell. Ezért is célszerű az Intéző Átnevezés funkcióját alkalmazni.

Átnevezés menü segítségével 1: Jelöljük ki a kívánt állományt, majd a Fájl menüből válasszuk az Átnevezés menüpontot.

Átnevezés menü segítségével 2: Az egér jobb gombjával kattintsunk rá a kívánt tételre, majd a gyorsmenüből válasszuk az Átnevezés menüpontot.

Az Átnevezés parancs kiadása után a fájlnév (mappanév) keretbe foglalva, kék alapon fehér betűkkel kiírva, felülírható lesz. Fontos: fájl esetén ne feledkezzünk el a kiterjesztésről, mert ennek hiányában az alkalmazások nem ismerik fel saját dokumentumaikat!

A felülírható kijelölést előidézhetjük úgy is, hogy az átnevezni kívánt fájlt kijelöljük, majd nevére rákattintunk a bal egérgombbal úgy, hogy rövid ideig lenyomva tartjuk. Ha felengedjük a gombot, akkor a név felülírható lesz.

6.6. Keresés

Ha valamely fájlnak, mappának nem tudjuk a pontos helyét, az Intézővel megkerestethetjük.

Keresés a menüből indítva: Az Eszközök/Keresés menüpontból indíthatjuk el a fájlok és mappák keresésére való párbeszéd-ablakot.

Keresés helyi menüből indítva: Az Intéző bal oldali ablakrészében az egér jobb gombjával kattintsunk a kívánt meghajtóra vagy mappára, s a megjelenő gyorsmenüből válasszuk a Keresés parancsot.

A keresendő elemet a Név mezőbe kell beírni. A DOS-ból jól ismert helyettesítő karaktereket (*, ?) itt is lehet alkalmazni. A korábbi kereséseket a nyílra kattintva tudjuk előhívni. A keresés helyét a Hely mezőben, illetve tallózással lehet kijelölni.

Lehet keresni a mentés dátuma szerint is, erre a második párbeszéd-lap ad lehetőséget. Különböző időtartamokat lehet megadni a keresés kritériumaként.

Ha szöveges fájlt keresünk, akkor elvégezhetjük a keresést a dokumentum tartalma szerint is. Ehhez a harmadik, Egyebek lapon egy olyan szövegrészletet kell beírni a Keresendő szöveg mezőbe, amit a dokumentum biztosan tartalmaz.

6.7. Fájlok megnyitása

Az Intéző arra is alkalmas, hogy belőle fájlokat nyissunk meg. Ezek lehetnek dokumentumfájlok, de lehetnek programfájlok is. A programfájlok .EXE kiterjesztésűek, előtte az adott alkalmazás ikonja látható, vagy fájlmásolatról (parancsikonról) lehet szó, amiket az ikon bal alsó sarkán lévő nyílról ismerhetünk fel. A dokumentumfájlok valamely alkalmazás segítségével készült, és elmentett állományok (pl. WordPad-dokumentum, Paint-kép, hang- vagy videófájl stb.). Ez előtt is általában az adott alkalmazásra, pontosabban a fájltípusra jellemző ikon látható, és itt is lehet dokumentum-parancsikon.

A megnyitás technikája szempontjából nincs különbség a programfájlok és a dokumentumfájlok között, lényeges különbség van azonban abban, hogy míg a programfájl megnyitása csupán az adott programot indítja el, a dokumentumfájl megnyitásakor először elindul maga az alkalmazás, s ebben nyílik meg a dokumentum.

Megnyitás menü segítségével: Az Intézőben jelöljünk ki egy program- vagy dokumentumfájlt, majd válasszuk a Fájl menü Megnyitás parancsát.

Megnyitás helyi menü segítségével: Az Intézőben kattintsunk jobb egérgombbal egy program- vagy dokumentumfájl nevére, majd a beugró helyi menüből válasszuk a Megnyitás parancsot.

Megnyitás egérrel: A kiválasztott program- vagy dokumentumfájl nevére kattintsunk duplán.

Ha Windows95 nem tudja, hogy a dokumentumfájlt melyik programmal kell megnyitni, akkor megjelenik a Társítás párbeszéd-panel, ahol megadhatjuk, hogy melyik programot szeretnénk használni. Erről az Intézőben előre tudunk gondoskodni, mégpedig a Nézet menüből Beállítások parancsán keresztül. A megjelenő párbeszéd-ablak Fájltípus lapján, a Szerkesztés nyomógombra kattintva megadhatjuk, hogy az adott fájlt milyen alkalmazással akarjuk megnyitni. A fájltípus létrehozása hasonlít arra, mint amikor a Windows 3.1-ben a fájlok társítását végeztük. A fájltípus létrehozásával azonban nem csak azt adhatjuk meg, hogy melyik program nyissa meg a fájlt, hanem egyéb műveleteket is meghatározhatunk, például megadhatjuk a fájl nyomtatására használni kívánt programot is.

A legismertebb Windows alapú programokkal létrehozott dokumentumokba anélkül is belepillanthatunk, hogy meg kellene nyitni őket. Mindössze annyit kell tenni, hogy rákattintunk az Intézőben az adott dokumentum nevére, és utána a Fájl menü Nézőke parancsára.

6.8. Új mappa létrehozása

Mappa létrehozása menüből: A Fájl menüből válasszuk az Új menütételt, ezen belül pedig a Mappa címet. Attól függően, hogy hol vagyunk a könyvtári struktúrában, a kijelölt meghajtó vagy mappa alatt újabb almappa jelenik meg Új mappa elnevezéssel, de átnevezésre alkalmas formában. Így a mappa névadása azonnal megejthető.

Mappa létrehozása helyi menüből: A jobb oldali mező üres részére kattintsunk az egérrel, s a beugró helyi menüből válasszuk az Új menütételt, ezen belül pedig a Mappa címet.

6.9. Parancsikon létrehozása

Többféle parancsikon van, a leggyakrabban mégis programindító fájlokról és dokumentumokról készítünk parancsfájlt. A parancsfájlokat elhelyezhetjük valamely csoportablakban, de gyakoribb, ha - a gyorsabb elérhetőség érdekében - az Asztalra tesszük le.

Parancsikon létrehozása a menü segítségével: Kattintsunk arra az elemre, amelyhez parancsikont szeretnénk rendelni (a példában a Lexikon mappában lévő Cambridg.exe nevű fájlra). A Fájl menüben kattintsunk a Parancsikon parancsra. A parancsikon megjelenik a mappában,...

... amit az Asztalra húzhatunk. A parancsikont a bal alsó sarkában lévő nyílról ismerjük meg.

Előfordul, hogy a Parancsikon parancs kiadása után varázsló típusú párbeszéd-ablak sorozatban kell megadni adatokat, de az eredmény ugyanaz.

Parancsikon létrehozása helyi menü segítségével: Kattintsunk az egér jobb gombjával a fájl nevére, s a beugró helyi menüből válasszuk a Parancsikon menütételt. A parancsikon megjelenik az ablakban, de feliratában szerepel a Parancsikon szó is: . A parancsikont áthúzhatjuk az Asztalra, sőt át is nevezhetjük, ha akarjuk.

6.10. Lemezformázás

Manapság, amikor a kereskedelemben kapható hajlékonylemezek nagy része előre formázott, a lemezformázásnak - gondolhatnánk - csökkent a jelentősége. Ez persze nincs így, mert a lemezkarbantartáshoz hozzátartozik azok időnkénti megformázása, a vírusfertőzött lemezekről már nem is beszélve, s rendszerlemezt is szükséges a számítógépekhez készíteni.

Az Intéző természetesen lehetőséget biztosít a lemezformázásra is. Ehhez az Intéző bal oldali ablakában kattintsunk a formázni kívánt lemezegység nevére. A beugró helyi menüből válaszuk a Formázás parancsot.

A parancs kiadása után párbeszéd-ablak jelenik meg, ahol be lehet állítani, hogy milyen formázást választunk. A normál formázásnak a Teljes opció választása felel meg. A formázás folyamatát az ablak alsó részén lehet figyelemmel kísérni.

A Gyorstörlést csak egy már formázott lemez esetén lehet választani, ebben az esetben ugyanis nem lesz formázás, csak az állományok törlése valósul meg. A Csak rendszerfájlok másolása lehetőséget is csak formázott lemez esetén lehet választani. Ekkor indítólemezt vagy rendszerlemezt készítünk, amivel szükség esetén elindítható a számítógép. Minden számítógéphez kell ilyet készíteni.

Ha a lemeznek nevet (címkét) akarunk adni, akkor azt a Címke mezőbe kell beírni. Amennyiben az összegzést is kérünk a formázás eredményéről, akkor például a következő jelentést kapjuk:

A Rendszerfájlok másolása lehetőséget akkor kell választani, ha a formázással egy menetben szeretnénk rendszerlemezt készíteni.

6.11. Lemezmásolás

Gyakran van szükség arra, hogy hajlékonylemezről pontos másolatot kell készíteni (gondoljunk például a programlemezek biztonsági másolatára). Erre való ez az alkalmazás, ami szektorról szektorra azonos lemezmásolatot állít elő.

A műveletet ugyanúgy kell indítani, mint a formázást, azaz az Intéző bal oldalában a lemez nevére kell kattintani a jobb egérgombbal, s a helyi menüből a Lemez másolása menüpontot kell választani. A következő párbeszéd-ablak jelenik meg:

Az indítás után a program a forráslemezről "leszedi" az információkat, majd kér egy üres lemezt, s arra felírja azt. Amennyiben formázatlan a céllemez, először a formázás történik meg, majd ezt követően az írás.

  A jegyzet elejére  A fejezet elejére